Világi Isteneink
Én úgy fogalmaznék, hogy Papa és Mama.
Tőlük tanultuk, másoltuk, hogyan kell vagy hogyan nem szabad élni. Hogyan kell túlélni. Mikor megszülettünk, ők tettek tisztába. Ők mulasztották el a fájdalmunkat. Az éhségünket. Ők vigasztaltak, szerettek. Szóltak, hogy „forró a kályha”. Persze a tapasztalás kellett. Ezért az első adandó alkalommal megtapogattuk azt a „kályhát”. Így megtanultuk, hogy amit ők mondanak, az úgy van. Ez még jobban megerősített minket, hogy ők mindent tudnak. Ők mindent jól csinálnak. Csoda, hogy meg akarunk nekik felelni?
Van ellenpélda is. Az alkoholista apának nem lesz feltétlenül alkoholista fia. Van mindkettőre számtalan példa. Ez lehet megfelelésből. Lehet tagadásból. De ezek nyilvánvaló dolgok. Nem minden ennyire nyilvánvaló, és „egyszerű”.
Van, hogy csak részeket fogadunk el, és más részeket viszont megtagadunk. 12 évesen az esztergapad mellett azt hittem, hogy ettől teljesebb dolgot nem is tudok egész életemben csinálni. Végül nem azt csinálom, de mielőtt elkezdtem volna a saját utamat járni, előtte még fizetés nélkül dolgoztam Apámmal a gyerekkori közös munkák után 6 + 3 évet. Szinte ezzel párhuzamosan egy másik üzletben 8 évig. Egy percét sem bánom. Sőt, az utóbbiban sokat mentorált, ami kellett a sikereimhez. De kérdem én: ez kellett, hogy érezzem a szeretetét? Ezért kellett „követnem” az útján? Vagy „csak” megfelelésből?
Vagy anyunak úgy felelek meg, ha főiskolára járok, de úgy lázadok, hogy fél évvel a vége előtt abbahagyom? Lehet, hogy az életünk ennyire egyszerű? Vagy olyat teszünk, amivel megfelelünk, vagy olyat, amivel tagadunk? Lázadunk?
A tréning erről szól. Nem az fontos, hogy ők mit akarnak, vagy nem akarnak. Az a fontos, hogy Te mit akarsz! De ahhoz először szabaddá kell válnod. Itt megint egy kérdés: a „menekülés” szabadság?
Tehát ránézünk a szüleinkre. Egyesével. Közösen. A kapcsolatunkra velük. Miben felelek meg? Miben lázadok? Munka? Pénz? Önmegvalósítás? Párkapcsolat? Csakhogy a legfontosabbakat említsem.
De mehetek tovább is. Miért nem lehetek szomorú? Miért nem félhetek? Miért nem sírhatok? (ugye fiúk... :)
A többi kérdést Te is tudod. Felteheted. És itt elengedheted, mert a környezet biztonságos. A módszer is kipróbált. De felmerül a kérdés: miben más ez, mint eddig bármilyen tréning?
Mert itt kapsz még valamit: egy kapcsolatot azzal a szülőddel, aki mindent megad neked. Aki mindig ott van veled. Aki megadja neked mindazt, amire vágytál.
Mert elindulni nagyon jó. Csak sokszor visszafordulunk. Mert egyszerre félelmetes is az elszakadás. Hová érkezem? Mi lesz ott? Ezért nem csak elindulunk, de meg is érkezünk. Beleereszkedünk. Játszunk. Szórakozunk. És közben haladunk. A legszebb pedig az, hogy nem kell feltétlenül belefeszülni a változásba.
Ez a Papa, Mama tréning.
Tudnod kell, hogy ezen a tréning nem csak a Hellinger-módszert használjuk. Ezért fontosnak tartom, hogy mielőtt részt vennél ezen, gyere el hozzám egy „szimpla” családállítós napra, természetesen kliensként. Ez a további munkánknál fontos lesz. Pl. azért, mert a Papa, Mama tréningen a közös munka ellenére, ill. ezzel együtt mindenkinek van egyéni állítása is.
A tréning 1 napos. Ára 15.000 Ft.
Ha érdekel, jelentkezz az alábbi linken:
https://spreadsheets.google.com/viewform?formkey=dFNOcjAzUTlLeTdrQThNQU5PLTh5Y1E6MQ
Ha családállításra jelentkeznél, azt pedig itt teheted meg:
https://spreadsheets.google.com/viewform?formkey=dGVqQTdFUXdrUDhVZWhUczBhaXFhSUE6MQ
További kérdéseidre a fulopsanyi@belsonap.hu-n, vagy a 20/53 55 626-os számon kaphatsz választ.
